Az első rész simán csak k*rvajó volt. Ebben a részben látványban is több volt a Star Trek, mint a Discoverykét évadjában, de persze ennek fő oka az, hogy a régi karakterek szerepében nem új, hanem a régi színészeket láttuk. Plusz az sem utolsó, hogy itt nincsenek áttervezett hajók, a régi egyenruhák sem újradizájnolva köszönnek vissza, és rengeteg utalás történik korábbi eseményekre, ami nagyon szépen becsatornázza a sorozatot és érzed, hogy igen, ez az ismert események folytatása.
FIGYELEM, AZ ÍRÁS SPOILERES!!!!
Kezdjük mindjárt azzal, hogy elég konkrétan fókuszba került Data halála a Star Trek: Nemesisből, még B4 is előkerült. Aztán a Romulus elpusztítása sincs elmismásolva, ez meg ugye a 2009-es Star Trekhez kötődik.
Érdekesség és számomra külön öröm, hogy egyszerre láthattunk TOS-os/Kelvin-idővonalos és TNG-DS9-VOY érás romulant, ami igazolta, hogy a két külső egyszerre létezik (hasonlót a DIS-ben is csinálhattak volna a klingonokkal).
Az is meglepett, hogy megemlítették Bruce Maddoxot, akit először és utoljára a 2x09 The Measure of a Man című TNG epizódban láthattunk, és azon kívül csak egyszer említették meg, szintén a TNG-ben, a 4x11 Data's Day-ben. Valószínűleg ez még nekem sem esett volna le, ha nem múlt héten látom a The Measure of a Mant és nem tegnap néztem volna meg a Data's Day-t. Viszont nagyszerű húzás, mert így nem csak azt bizonyították a készítők, hogy azért vágják ők a Trek témát, de mivel Data újra egy sztori középpontjában van, így jó is, ha Maddox előkerül - már, ha előkerül, bár az, ahogy beszéltek róla, azt feltételezi, hogy köze van a Picard eseményeihez.
Mindezeken túl jó volt úgy újralátni a Picard-szőlészetet, hogy tegnap előtt láttam a 4x02 Fmaily-t, amben először tűnt fel a családi szőlészet. De a legjobb az NCC-1701-D USS Enterprise feltűnése volt a maga teljes valójában (az utóbbi időben, ha előkerült egy régi Enterprise, azt rendre áttervezték), ahogy a régi színes és az "újabb" szürke egyenruhák visszatérése is tetszetős volt. És végre láthattuk a sokat emlegetett Daystrom Intézetet.
Mindemellett a Discovery sincs kirekesztve. A városok és technológiák dizájnja már érezhetően és érthetően onnan származnak, ami jobban passzol mai modern világunkba. Tetszik vagy sem, a TNG-DS9-VOY éra 20 éve elavult, ma már egy okostelefon is többet tud, mint a tricoder, az e-könyv olvasók kenterbe verik a régi PADD-eket, a kilátó képernyő meg olyannyira ósdi, hogy néhány Trek alkotó a DS9 és a First Contact óta próbál megszabadulni tőle, és végre hagyták is (mondjuk ez már 2009 óta így van). A DIS-ből amúgy néhány faj is feltűnt, például Dahj pasija ugyanolyan xahean, mint a DIS második évadában megismert Po.
Ami a részt illeti, kellemes bevezetés volt. A sok utalás mellett látható, hogy eltelt 20 év, sok minden megváltozott, főleg Picard. A készítők már korábban is mondták, hogy nagyon tetszett nekik az, amit Rian Johnson Luke-kal művelt a The Last Jediban, és, hogy valami hasonlót akarnak Jean-Luc Picarddal ők. Ezt sikerült is megvalósítani, Picard az első részben már nem az a türelmes diplomata, aki a jövőbe tekint, sokkal inkább egy megkeseredett, a múltban rekedt vénember, akit ugyan legendás alaknak tartanak, de csupán árnyéka annak a legendának. Persze, akárcsak Luke, ő is magára talál az epizód végére, miután egy fiatal, a helyét a világban nem ismerő lány betoppan az otthonába.
Innen indul a széria. Az első rész leginkább a sakkfigurák felhelyezéséről, Picard pozícionálásáról és a rejtély fellebentéséről szól. Bár már itt meglendítenek egy olyan fordulatot, amire nem számítottam a trailerek láttán.
A felállás tehát különösen izgalmas, már csak azért is, mert ezer szállal kötődik a korábbi dolgokkal. Van, ami nyílt kapcsolatot jelent, van, ami csak az olyan rajongóknak fedezhető fel, akik betéve ismerik a Star Treket és/vagy nemrég nézték újra a vonatkozó epizódot. A "szintik lázadása" vonal miatt kicsit aggódom, ez sajnos olyan sci-fi toposz, ami annyira nem tetszik, de bízom abban, hogy a trailerben is látott romulan és a borg vonal behozatalával továbbgondolják ezt a témát.
Plusz még hadd tegyem hozzá, hogy míg korábban kifejezetten nem szerettem a TNG-t, az újranézés során sokkal közelebb került hozzám, így még jobb élmény számomra a Picard, és egyben egy különös élmény is, hiszen több mint tíz éve nem láttam a TNG-t, és most pont párhuzamban nézem a két sorozatot, Picard fiatal és öreg önmagát.
